Múltbeli tetteink és aktuális sorsunk között ok-okozati összefüggés van: ezt nevezzük karmának. A karma a kiegyenlítődés törvénye, gondoskodik arról, hogy az ember ugyanazzal a problématípussal mindaddig konfrontálódjon, amíg cselekedeteivel meg nem oldja, s önmagát alá nem rendeli a törvényszerűségnek. Ezért valamennyi tettünk, sőt minden gondolatunk halhatatlan és kitörölhetetlen. Minden tett és minden gondolat ugyanis kiegyenlítődésre vár.

A halál és az élet, akárcsak az éjszaka-nappal állandó váltakozása természetes folyamat. Amikor reggel felébredünk, hogy nekikezdjünk egy új napnak, akkor ez a nap még egészen tisztán áll elöttünk, mi döntjük el, mire használjuk, hogyan alakítjuk. Másrészről viszont az új nap történéseit szükségképpen meghatározza az, amit az előző napokon tettünk és átéltünk. Ha valaki az utóbbi időben mindenkivel konfliktusba került a környezetében, vagy jelentős adósságot csinált, esetleg testét, lelkét elhanyagolta, akkor ez befolyásolni fogja az új napot; bár a nap önmagában korlátlan lehetőségeket hordoz.

Nehéz felfognunk, hogy minden új nap a múlt befolyása alatt áll, ugyanakkor azonban új, kihasználatlan lehetőségekben is gazdag.