"Egy kislány kijárt a tengerpartra dagály után, és visszadobálta a tengeri csillagokat, amelyeket az ár sodort a partra.
Egy férfi mosolyogva nézte, aztán egyik nap megszólította:
- Régóta figyelem, hogy mit csinálsz. Szerintem értelmetlen amit teszel. Ezrével sodorja ki az ár a tengeri csillagokat, és te csupán néhány tucatot tudsz visszadobni a vízbe. Nem gondolod, hogy úgyis mindegy?
A gyermek ránézett a kezében tartott csillagra, és azt felelte:
- Neki biztosan nem mindegy."

Mindenkit nem menthetünk meg, mindenkit nem vezethetünk vissza a szeretethez, de megmutathatjuk merre van az Óceán. A többi az ő dolga - hátha segít.