A lelki megtisztulás útja
Rohanó, stresszel teli világunkban egyre fontosabbá válik, hogy mindazt a mentális és érzelmi szennyet, ami a nap során ránk rakódik, valamilyen módon lemossuk magunkról. Erre sokféle gyakorlat létezik, ezek közül mindenkinek érdemes többet is kipróbálnia, hogy kiderüljön számára melyik a legtesthezállóbb. Néhány olyan gyakorlatot mutatok most röviden be, melyek a legismertebbek és a legkönnyebben beépíthetők a mindennapi rutinba.
Meditáció (ellazulás, relaxáció)
A meditációnak két alaptípusa ismert. Az egyik a vezetett meditáció, ez főként kezdőknek ajánlott. Ehhez mindössze a meditációs cd-n hallható instrukciókat kell követni. Ehhez a gyakorlathoz különböző témájú és hosszúságú vezetett meditációkat itt találsz. A meditáció másik alaptípusa az elme kiüresítését célozza meg. Mivel szerintem a gondolatok leállítása lehetetlen, úgy tudunk könnyebben ellazulni, ha „elme-üzemmódból” „szív-üzemmódra” kapcsolunk át. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlat során a fókuszt az elméből átvisszük a szívbe, vagyis a szeretet érzésére koncentrálunk, ezt erősítjük magunkban. Ehhez először is helyezkedj el kényelmesen. Azt javaslom inkább ülve végezd a gyakorlatot, mert fekve esetleg belealudhatsz. Lazítsd el a testedet és gondolj egy olyan képre, emberre, emlékre, mely szeretetet vagy hálát ébreszt benned. Gondolhatsz szeretteidre, Istenre és mindarra a jóra, amivel Ő elhalmoz téged, vagy amit szeretnél megkapni Tőle. Maradj ebben a kellemes érzésben legalább 10 percig. Ez a szívmeditáció dióhéjban.
Ima
Az imának is többféle formája van, de igazán akkor hatásos, ha nemcsak a problémámat ill. a kérésemet adom elő, hanem megvárom a választ is. Ez akkor lehetséges, ha képesek vagyunk elidőzni a csendben, és nem elméből, hanem szívből imádkozunk. Ha nyitott a szívünk mindenre (akár az elutasításra is), akkor megkapjuk az útmutatást különféle sugallatok formájában. Ha nyitottak vagyunk egy új látásmódra, ha van bátorságunk kérdezni és figyelni a válaszra, lehetőségek sokasága tárul fel előttünk. A legjobb, ha kötetlenül, saját szavainkkal fogalmazzuk meg mindazt, ami foglalkoztat minket, mintha csak a legjobb barátunkkal beszélgetnénk, akinek álarcok nélkül mindent elmondhatunk. És ez így is van. Ha jobban szereted a kötött imaformát vagy nem tudod, hogyan fogalmazd meg a kérésedet, itt több imaformát is találsz.
Áldás
Áldást bármikor, bárkire és bármire kérhetünk. Megáldani annyit tesz, hogy kinyilvánítjuk, Isten végtelen szeretete és bölcsessége munkálkodik az illetőben vagy az adott helyzetben. Az áldás azért hatékonyabb az imánál, mert míg ez utóbbiban olyan kérést fogalmazunk meg, melyet korlátozott gondolkodásunk eredményeképpen alkottunk meg, vagyis téves is lehet, az áldás révén Isten végtelen bölcsességére bízzuk a megoldást. Csak annyit kell mondanunk: „Istenem, kérlek, áld meg őt /azt (itt a személy neve vagy a helyzet leírása következik) a Te végtelen kegyelmeddel és szereteteddel! Köszönöm!” Ennyi az egész.
Szemlélődés
A szemlélődés lényege az ítélkezés és értelmezés nélküli megfigyelés, tapasztalás. Mivel a belső kommentátort nem könnyű kikapcsolni, érdemes egy viszonylag ingerszegény, de életenergiával teli helyet választanunk. Erre a legalkalmasabb helyszín a természetben adódik. Elég csak kimenni az erdőbe vagy egy tó partjára és csendben figyelni mindazt a szépséget és harmóniát, ami körülvesz minket. Érdemes magunkba szívni a hely atmoszféráját, nagyon megnyugtató és gyógyító tapasztalás tud lenni. De ha csak napi fél órát tudunk a közeli parkban tölteni, már azzal sokat tettünk az egészségünkért. Egy szabály van csak: ne ítélj, mert akkor kiesel a megfigyelő szerepből. A szemlélődésnek több szintje létezik: először a testemet ill. a közvetlen fizikai környezetemet figyelem meg. A második szinten a gondolataimat figyelem, a harmadikon pedig az érzelmeimet. A lényeg, hogy minden szinten megmaradjunk a figyelő szerepében, ne azonosuljunk semmivel, ne gondolkodjunk semmiről.
Írás
A naplóírás egy nagyszerű módszer arra, hogy rendszerezzük a gondolatainkat, érzéseinket. Beleírhatod mindazt, ami boldoggá tesz, vagy ami bánt: a naplód egy olyan személyes hely, ahová leteheted a terheket. Ha sikerül az elmédben kavargó felesleges gondolatoktól megszabadulnod, jobban meg tudod hallani lelked hangját, mely megmutatja számodra a helyes irányt.
Napi önvizsgálat
Érdemes minden este önvizsgálatot tartani Jézussal vagy bármelyik általad tisztelt mesterrel, szenttel vagy az őrangyaloddal. A gyakorlat abból áll, hogy együtt végignézitek az egész napodat reggeltől estig, és megvizsgáljátok, hogy mennyire jól oldottad meg a napi feladatokat a szeretet szempontjából. Vétettél-e az isteni törvények ellen? Hogyan oldhattad volna meg jobban a helyzetet? Fontos, hogy konkrét cselekvési tervet dolgozzatok ki. Nem elég felismerni, hogy ez így nem volt jó, és megígérem, hogy legközelebb jobban fogom csinálni. Ha nem tudod, hogyan fogod csinálni, újra a régi hibát fogod elkövetni. A gyakorlat végén adj hálát a szeretetért, a megbocsátásért és az útmutatásért.
Tükröm-tükröm
Játszd azt, hogy mindazok a dolgok, amik az életedben, a kapcsolataidban zavarnak téged (személyek, helyzetek), tükrök, amikbe, ha belenézel, bármit megkérdezhetsz tőlük, de mindig csak saját magadra vonatkozó kérdések lehetnek! Pl.: „Nem figyel eléggé rám.” Nézz bele ebbe az érzéstükörbe, és tedd fel magadnak a kérdést: miben nem figyelek eléggé oda magamra, ahol pedig fontos lenne? A gyakorlat lényege, hogy bármi, ami zavar bennünket, azt mutatja meg, mit nem szeretünk önmagunkban, miben kellene még fejlődnünk.
Meditáció (ellazulás, relaxáció)
A meditációnak két alaptípusa ismert. Az egyik a vezetett meditáció, ez főként kezdőknek ajánlott. Ehhez mindössze a meditációs cd-n hallható instrukciókat kell követni. Ehhez a gyakorlathoz különböző témájú és hosszúságú vezetett meditációkat itt találsz. A meditáció másik alaptípusa az elme kiüresítését célozza meg. Mivel szerintem a gondolatok leállítása lehetetlen, úgy tudunk könnyebben ellazulni, ha „elme-üzemmódból” „szív-üzemmódra” kapcsolunk át. Ez azt jelenti, hogy a gyakorlat során a fókuszt az elméből átvisszük a szívbe, vagyis a szeretet érzésére koncentrálunk, ezt erősítjük magunkban. Ehhez először is helyezkedj el kényelmesen. Azt javaslom inkább ülve végezd a gyakorlatot, mert fekve esetleg belealudhatsz. Lazítsd el a testedet és gondolj egy olyan képre, emberre, emlékre, mely szeretetet vagy hálát ébreszt benned. Gondolhatsz szeretteidre, Istenre és mindarra a jóra, amivel Ő elhalmoz téged, vagy amit szeretnél megkapni Tőle. Maradj ebben a kellemes érzésben legalább 10 percig. Ez a szívmeditáció dióhéjban.
Ima
Az imának is többféle formája van, de igazán akkor hatásos, ha nemcsak a problémámat ill. a kérésemet adom elő, hanem megvárom a választ is. Ez akkor lehetséges, ha képesek vagyunk elidőzni a csendben, és nem elméből, hanem szívből imádkozunk. Ha nyitott a szívünk mindenre (akár az elutasításra is), akkor megkapjuk az útmutatást különféle sugallatok formájában. Ha nyitottak vagyunk egy új látásmódra, ha van bátorságunk kérdezni és figyelni a válaszra, lehetőségek sokasága tárul fel előttünk. A legjobb, ha kötetlenül, saját szavainkkal fogalmazzuk meg mindazt, ami foglalkoztat minket, mintha csak a legjobb barátunkkal beszélgetnénk, akinek álarcok nélkül mindent elmondhatunk. És ez így is van. Ha jobban szereted a kötött imaformát vagy nem tudod, hogyan fogalmazd meg a kérésedet, itt több imaformát is találsz.
Áldás
Áldást bármikor, bárkire és bármire kérhetünk. Megáldani annyit tesz, hogy kinyilvánítjuk, Isten végtelen szeretete és bölcsessége munkálkodik az illetőben vagy az adott helyzetben. Az áldás azért hatékonyabb az imánál, mert míg ez utóbbiban olyan kérést fogalmazunk meg, melyet korlátozott gondolkodásunk eredményeképpen alkottunk meg, vagyis téves is lehet, az áldás révén Isten végtelen bölcsességére bízzuk a megoldást. Csak annyit kell mondanunk: „Istenem, kérlek, áld meg őt /azt (itt a személy neve vagy a helyzet leírása következik) a Te végtelen kegyelmeddel és szereteteddel! Köszönöm!” Ennyi az egész.
Szemlélődés
A szemlélődés lényege az ítélkezés és értelmezés nélküli megfigyelés, tapasztalás. Mivel a belső kommentátort nem könnyű kikapcsolni, érdemes egy viszonylag ingerszegény, de életenergiával teli helyet választanunk. Erre a legalkalmasabb helyszín a természetben adódik. Elég csak kimenni az erdőbe vagy egy tó partjára és csendben figyelni mindazt a szépséget és harmóniát, ami körülvesz minket. Érdemes magunkba szívni a hely atmoszféráját, nagyon megnyugtató és gyógyító tapasztalás tud lenni. De ha csak napi fél órát tudunk a közeli parkban tölteni, már azzal sokat tettünk az egészségünkért. Egy szabály van csak: ne ítélj, mert akkor kiesel a megfigyelő szerepből. A szemlélődésnek több szintje létezik: először a testemet ill. a közvetlen fizikai környezetemet figyelem meg. A második szinten a gondolataimat figyelem, a harmadikon pedig az érzelmeimet. A lényeg, hogy minden szinten megmaradjunk a figyelő szerepében, ne azonosuljunk semmivel, ne gondolkodjunk semmiről.
Írás
A naplóírás egy nagyszerű módszer arra, hogy rendszerezzük a gondolatainkat, érzéseinket. Beleírhatod mindazt, ami boldoggá tesz, vagy ami bánt: a naplód egy olyan személyes hely, ahová leteheted a terheket. Ha sikerül az elmédben kavargó felesleges gondolatoktól megszabadulnod, jobban meg tudod hallani lelked hangját, mely megmutatja számodra a helyes irányt.
Napi önvizsgálat
Érdemes minden este önvizsgálatot tartani Jézussal vagy bármelyik általad tisztelt mesterrel, szenttel vagy az őrangyaloddal. A gyakorlat abból áll, hogy együtt végignézitek az egész napodat reggeltől estig, és megvizsgáljátok, hogy mennyire jól oldottad meg a napi feladatokat a szeretet szempontjából. Vétettél-e az isteni törvények ellen? Hogyan oldhattad volna meg jobban a helyzetet? Fontos, hogy konkrét cselekvési tervet dolgozzatok ki. Nem elég felismerni, hogy ez így nem volt jó, és megígérem, hogy legközelebb jobban fogom csinálni. Ha nem tudod, hogyan fogod csinálni, újra a régi hibát fogod elkövetni. A gyakorlat végén adj hálát a szeretetért, a megbocsátásért és az útmutatásért.
Tükröm-tükröm
Játszd azt, hogy mindazok a dolgok, amik az életedben, a kapcsolataidban zavarnak téged (személyek, helyzetek), tükrök, amikbe, ha belenézel, bármit megkérdezhetsz tőlük, de mindig csak saját magadra vonatkozó kérdések lehetnek! Pl.: „Nem figyel eléggé rám.” Nézz bele ebbe az érzéstükörbe, és tedd fel magadnak a kérdést: miben nem figyelek eléggé oda magamra, ahol pedig fontos lenne? A gyakorlat lényege, hogy bármi, ami zavar bennünket, azt mutatja meg, mit nem szeretünk önmagunkban, miben kellene még fejlődnünk.
