A szavak mágiája
Miért fontos a helyes kommunikáció? Mert a szó Isten ajándéka, mely teremtő erővel bír. A szavak formálják életünket, általuk testesítünk meg mindent. A szó erő, hatalom. A szavak felszabadíthatnak vagy szolgasorsba dönthetnek.
A szó olyan, mint egy mag. Az ember elültet egy gondolatmagot elméjébe, s ha szorgalmasan, hittel, figyelemmel táplálja, fejlődésnek indul. Ahogy a mondás tartja: ki mint vet, úgy arat. Ezért nem mindegy, hogy a sokféle mag közül milyet vetünk: a szeretet és megbecsülés vagy a félelem és gyűlölet magvait.
Véleményünk kinyilvánításával többnyire csak rontást szórunk szét környezetünkben. A dicsérő szó napjainkra sajnos kiment a divatból. Nem vesszük észre, hogy egy szúrós – sok esetben csak viccnek szánt - megjegyzés akár évekre megnyomoríthatja énképünket, életünket, míg csak nem jön valaki, aki felfedezi és méltányolja értékeinket, melynek köszönhetően képessé válunk új alapra helyezni önértékelésünket. Igen, a szavak ereje ölni és gyógyítani is tud, ezért legfőbb ideje, hogy végre helyesen bánjunk velük!
Szavaiddal akkor bánsz helyesen, ha mindenkor a szeretetet tükrözik, vagyis nem fordulsz sem magad, sem mások ellen, egyszóval nem ítélkezel. Sokan úgy szabadulnak meg az őket fojtogató érzelmi méregtől, hogy azt másokra zúdítják. Ezzel azonban teljesen tudattalanul egy negatív körforgást indítanak útjára. Ha pl. valakivel közlöd, hogy mennyire ostoba, akkor ezzel látszólag önmagadnak nem ártasz, de ha a másik fél megharagszik ezért a kijelentésedért, akkor biztos lehetsz benne, hogy az első adandó alkalommal vissza is adja neked, s persze te sem fogod szó nélkül hagyni. És ez így megy oda-vissza akár a végtelenségig, mert az emberek már megszokták, hogy bántják egymást.
Beismerem, nem könnyű egy békésebb kommunikációt kialakítani, ha egész életünkben mást tanultunk, és a környezetünk sem igazán támogatja a kezdeményezést. De most a saját életedről és boldogságodról van szó, és ez a te felelősséged. Mire vagy hajlandó egy békésebb és boldogabb életért? Kész vagy megváltoztatni a társalgási szokásaidat?
Amennyiben igen, eljött az ideje, hogy mindenekelőtt átalakítsd az önmagaddal folytatott párbeszédedet, mert ez az alapja az egésznek. A belső kommentátorral kell kezdenünk, hiszen ezt a belső párbeszédet hallod reggeltől estig, mely folyamatosan alakítja az önmagadról és a világról alkotott képedet. Állj meg egy pillanatra és gondold végig, miket mondasz magadnak egész álló nap! Dicséred magad vagy netán szidalmazod? Bátorítod vagy ijesztgeted magad? Sokat rágódsz a múltbeli sérelmeken vagy képes vagy megbocsátani? Folyton aggódsz a jövő miatt vagy bízol magadban és az életben? Válaszolj őszintén! Jó érzés önmagaddal lenni? Szeretsz a gondolataiddal lenni vagy inkább elmenekülnél? Ha elsajátítod a helyes kommunikációt, biztos lehetsz benne, hogy közérzeted is javulásnak indul. Hagyj fel önmagad riogatásával, becsmérlésével és kezdd el szeretni és becsülni magad. Fejezd ki elismerésedet és háládat mindazokért a dolgokért, amiket elértél. Tisztítsd ki a gyomokat elmédből és vesd el a szeretet magvait, s életed gyökeres változásnak indul!
A szó olyan, mint egy mag. Az ember elültet egy gondolatmagot elméjébe, s ha szorgalmasan, hittel, figyelemmel táplálja, fejlődésnek indul. Ahogy a mondás tartja: ki mint vet, úgy arat. Ezért nem mindegy, hogy a sokféle mag közül milyet vetünk: a szeretet és megbecsülés vagy a félelem és gyűlölet magvait.
Véleményünk kinyilvánításával többnyire csak rontást szórunk szét környezetünkben. A dicsérő szó napjainkra sajnos kiment a divatból. Nem vesszük észre, hogy egy szúrós – sok esetben csak viccnek szánt - megjegyzés akár évekre megnyomoríthatja énképünket, életünket, míg csak nem jön valaki, aki felfedezi és méltányolja értékeinket, melynek köszönhetően képessé válunk új alapra helyezni önértékelésünket. Igen, a szavak ereje ölni és gyógyítani is tud, ezért legfőbb ideje, hogy végre helyesen bánjunk velük!
Szavaiddal akkor bánsz helyesen, ha mindenkor a szeretetet tükrözik, vagyis nem fordulsz sem magad, sem mások ellen, egyszóval nem ítélkezel. Sokan úgy szabadulnak meg az őket fojtogató érzelmi méregtől, hogy azt másokra zúdítják. Ezzel azonban teljesen tudattalanul egy negatív körforgást indítanak útjára. Ha pl. valakivel közlöd, hogy mennyire ostoba, akkor ezzel látszólag önmagadnak nem ártasz, de ha a másik fél megharagszik ezért a kijelentésedért, akkor biztos lehetsz benne, hogy az első adandó alkalommal vissza is adja neked, s persze te sem fogod szó nélkül hagyni. És ez így megy oda-vissza akár a végtelenségig, mert az emberek már megszokták, hogy bántják egymást.
Beismerem, nem könnyű egy békésebb kommunikációt kialakítani, ha egész életünkben mást tanultunk, és a környezetünk sem igazán támogatja a kezdeményezést. De most a saját életedről és boldogságodról van szó, és ez a te felelősséged. Mire vagy hajlandó egy békésebb és boldogabb életért? Kész vagy megváltoztatni a társalgási szokásaidat?
Amennyiben igen, eljött az ideje, hogy mindenekelőtt átalakítsd az önmagaddal folytatott párbeszédedet, mert ez az alapja az egésznek. A belső kommentátorral kell kezdenünk, hiszen ezt a belső párbeszédet hallod reggeltől estig, mely folyamatosan alakítja az önmagadról és a világról alkotott képedet. Állj meg egy pillanatra és gondold végig, miket mondasz magadnak egész álló nap! Dicséred magad vagy netán szidalmazod? Bátorítod vagy ijesztgeted magad? Sokat rágódsz a múltbeli sérelmeken vagy képes vagy megbocsátani? Folyton aggódsz a jövő miatt vagy bízol magadban és az életben? Válaszolj őszintén! Jó érzés önmagaddal lenni? Szeretsz a gondolataiddal lenni vagy inkább elmenekülnél? Ha elsajátítod a helyes kommunikációt, biztos lehetsz benne, hogy közérzeted is javulásnak indul. Hagyj fel önmagad riogatásával, becsmérlésével és kezdd el szeretni és becsülni magad. Fejezd ki elismerésedet és háládat mindazokért a dolgokért, amiket elértél. Tisztítsd ki a gyomokat elmédből és vesd el a szeretet magvait, s életed gyökeres változásnak indul!
