A szeretet döntés kérdése
A szeretet elsősorban döntés, és nem érzés kérdése. Az, hogy szeretek-e valakit nem attól függ, hogy mit érzek iránta vagy ő hogyan viszonyul hozzám, hanem attól, hogy eldöntöm: szeretem. Az igazi szeretet a szabad akaratból fakadó döntésen alapul, és nem egy hirtelen kiváltott emocionális reakció. Amíg az érzelmeken nyugvó szeretet attól függ, hogy a szeretet tárgya milyen benyomást kelt bennem - tehát szubjektív - addig a döntésen alapuló szeretetet semmilyen külső tényező nem befolyásolhatja, ezért ez objektív szeretet.
Az érzelmeken nyugvó szeretet azt mondja: "tegyél valamit, felelj meg az elvárásaimnak ahhoz, hogy szeretni tudjalak. Szeress, és akkor én is szeretlek; legyél jó, és akkor szeretlek; tedd ezt, tedd azt, okozz nekem valamilyen kellemes érzést, és talán akkor szeretni foglak." A döntésen alapuló szeretet ezzel szemben azt mondja: szeretlek elvárások nélkül. Ennek a szeretetnek nem kell megfelelni, ez nem azon múlik, hogy a másik mennyire ügyes vagy szép, ez a szeretet csak szeret, mert eldöntötte magában, hogy szeretni fog.
Az emberek életében az okozza a legtöbb problémát, hogy érzelmi alapon szeretik egymást. "Szeretem, mert olyan szép; szeretem, mert annyira udvarias; szeretem, mert..." Ennek az a veszélye, hogy abban az esetben, amikor a szeretet alanya nem felel meg az elgondolásainknak, akkor vége van a szeretetnek. Van egy elképzelésünk, hogy a szeretet alanyának milyennek kéne lennie, mert amikor megszerettük olyannak láttuk. Amennyiben a későbbiekben eltér ettől, csalódást okoz vele, és máris ugrott a szeretetünk. A válások és szakítások túlnyomó többsége emiatt történik meg.
Ahhoz, hogy képesek legyünk feltétel nélkül, objektív szeretettel szeretni, két dolog szükséges. Az egyik, hogy el kell dönteni magunkban, hogy mi egy szeretni tudó és akaró személy vagyunk. A másik, hogy fel kell töltődnünk a feltétel nélküli szeretettel. Meg kell találjuk az igazi szeretet forrását, és hagyjuk, hogy teljesen átitasson minket.
Az érzelmeken nyugvó szeretet azt mondja: "tegyél valamit, felelj meg az elvárásaimnak ahhoz, hogy szeretni tudjalak. Szeress, és akkor én is szeretlek; legyél jó, és akkor szeretlek; tedd ezt, tedd azt, okozz nekem valamilyen kellemes érzést, és talán akkor szeretni foglak." A döntésen alapuló szeretet ezzel szemben azt mondja: szeretlek elvárások nélkül. Ennek a szeretetnek nem kell megfelelni, ez nem azon múlik, hogy a másik mennyire ügyes vagy szép, ez a szeretet csak szeret, mert eldöntötte magában, hogy szeretni fog.
Az emberek életében az okozza a legtöbb problémát, hogy érzelmi alapon szeretik egymást. "Szeretem, mert olyan szép; szeretem, mert annyira udvarias; szeretem, mert..." Ennek az a veszélye, hogy abban az esetben, amikor a szeretet alanya nem felel meg az elgondolásainknak, akkor vége van a szeretetnek. Van egy elképzelésünk, hogy a szeretet alanyának milyennek kéne lennie, mert amikor megszerettük olyannak láttuk. Amennyiben a későbbiekben eltér ettől, csalódást okoz vele, és máris ugrott a szeretetünk. A válások és szakítások túlnyomó többsége emiatt történik meg.
Ahhoz, hogy képesek legyünk feltétel nélkül, objektív szeretettel szeretni, két dolog szükséges. Az egyik, hogy el kell dönteni magunkban, hogy mi egy szeretni tudó és akaró személy vagyunk. A másik, hogy fel kell töltődnünk a feltétel nélküli szeretettel. Meg kell találjuk az igazi szeretet forrását, és hagyjuk, hogy teljesen átitasson minket.
