"A nők tudnák megváltoztatni végre a világot. A nő, mint anya a teremtő része, általa jövünk. A teremtő soha nem akarja elpusztítani teremtményét. A teremtmény a teremtményt sajnos igen. A férfiaknak nincs meg a vízhez hasonló puhaságuk, hogy az éles sziklákat is átöleljék. Ők inkább összetörik azt. Szinte képtelenek a békére, legalábbis a lényük felületén, ahol többségük él. Persze lényünk mélyében mind jók vagyunk.
A történelemben a nők adták az életet és óvták, nevelték a babákat, míg a férfiak háborúztak és rendre ölték meg a generációkat. A nő volt az építő, a férfi a romboló. És manapság?
A nőkkel jó esélyünk lenne egy boldog világban élni. Nézd azokat a kultúrákat, ahol a nők teljesen ki vannak iktatva az életvitelből, szinte minden csak durvaság, harc és halál, akár az arab világot nézed, akár Indiát. Ahol a nőnek nincs értéke, ott nincs kedvesség, ott csak hideg büszkeség van. A büszkeség a háború csirája.
Sajnos nincs teremtmény hiba nélkül, mert mindenki kell fejlődjön. Egyik, a természet adta hibája a nőknek, hogy bizonytalanok. Ezt használják ki a férfiak. A másik, önként felvállalt hibájuk és a legnagyobb is az, hogy olyanok akarnak lenni, mint a férfiak. Ha ezt teszik, veszítenek, mert eldobják legnagyobb értéküket, a jóságukat, az igazi jóságukat, a feltétel nélküli jóságukat.
Ha nő vagy, légy nő és vállald teljes önbizalommal természetedet!"

Írta: Gunagriha / Fülöp Sándor