Bocsánatos bűn embernek lenni, annak minden gyarlóságával. Tökéletesnek, teljesnek születünk, de az út során elveszítjük a szűzies jóságot, szentséget és összekoszoljuk lelkünket a felnőtt lét mindenféle hányattatásában. Hibásak vagyunk? Nem. Csak tele vagyunk sérelmekkel, sebekkel, félelmekkel, fájdalmakkal, negatív feldolgozatlan tapasztalatokkal, és amikor túlfeszül a húr, meggondolatlanul átgázolunk egymáson. Ez emberi. Hangozzék bármilyen meglepően - emberi tökéletlennek lenni.
Az viszont nagyon fontos, hogy ne rántsuk meg vállunkat az életünkben elkövetett vétkekért. Ha türelmetlen voltál, adj valakinek magadból időt. Ha szemtelen voltál, adj valakinek tiszteletet. Ha hazudtál, mondj utána igazat egy nehéz helyzetben. Ha tévedtél, ismerd be. Ha fájdalmat okoztál, tanulj meg bocsánatot kérni. Ha megsértettél valakit, tedd jóvá. Ha elhagytál valakit, keress meg valaki mást. Ha átgázoltál valakin, emelj fel egy szenvedőt. Ha eltitkoltál valamit, nyiss ki egy másik elajándékozható titkot. Ha dühös voltál, légy máskor nyitott. Ha agresszív voltál, imádkozz. Ha elvettél, adj. Adj magadból, adj lelkedből, adj szívedből egy darabot.
Ha van lehetőséged, mindig ott írd jóvá, amit elrontottál, ahol elkövetted. Ha már nem áll módodban kijavítani annak az embernek a szívében a vétségedet, akinek okoztad, akkor cselekedj jót egy másik embertársaddal. Hiszen az élet körforgás, van egy út, ahol valamennyien találkozunk. Van egy energetikai mező, ahol mind egyek vagyunk, és összeér a lelkünk.

Forrás: www.jobbveledavilag.hu