Isten törvényei: a szellemi törvények
Világunkat törvények irányítják: a természettudományok törvényszerűségei mellett léteznek olyan szellemi törvények is, melyek ezekhez hasonlóak működnek. Ezek az érzelmi és gondolati síkokon hatnak, ezért az ok-okozati viszony esetükben kevésbé nyilvánvaló. Az isteni törvények működésének ismerete nélkül azt hihetjük, hogy egy szeszélyes Isten kedvének vagyunk kiszolgáltatva, ami nem igaz! Ezért fontos, hogy ismerjük ezeket a törvényszerűségeket, mert csak velük összhangban élhetünk békében, biztonságban, boldogságban. Amíg nem tudjuk, hogy hányszor és milyen módon vétettünk az isteni törvények ellen, esélyünk sincs egy jobb életre. Az isteni törvényszerűségeket megismerve és velük harmóniában élve az ember nagyon gyorsan pozitív változást tapasztalhat.
Az egység törvénye
Példázat: az igazi szőlőtő (Jn 15, 5-8)
Mivel egy Teremtő Isten létezik, ebből következik, hogy minden teremtett dolog tőle ered. Minthogy lélekként az egy Teremtő Atya szelleméből vagyunk, az életünk ebből a szőlőtőből ered, melynek mi szőlővesszői vagyunk. Feladatunk, hogy tudatos kapcsolatot tartsunk fenn a szőlőtővel, Istennel, s akkor mindent megkapunk ahhoz, hogy bőséges gyümölcsöt tudjunk hozni. Ha valaki leválasztja magát a szőlőtőről, elfordul az Atyától, az lelkileg elszárad, s élete boldogtalanság, hiábavaló küzdelem, szenvedés stb. lesz.
Milyen a kapcsolatom az Atyával? Követem a lelkem / szívem hangját?
Az isteni kegyelem törvénye, a szeretet törvénye
Példázat: a talentumokról szóló példabeszéd (Mt 25, 14-29)
Ezek a szellemi törvények fordítva működnek, mint az evilági törvények, ezért ha anyagi nézőpontból nézzük őket, nincs értelmük. Mindegyik szolga (ember) elfogadásra való képessége (hála mértéke) szerint kap talentumot (kegyelmet). Azok a szolgák, akik gyarapították a talentumokat, úgy tudták ezt elérni, hogy követték a főparancsot és adtak belőle: olyan mértékben növekszik a szeretet valaki szívében, amilyen mértékben ad belőle. A szolga, aki elásta a talentumot, valójában képtelen volt elfogadni azt, így nem is tudta gyarapítani.
Képes vagyok befogadni a felém áramló áldásokat? Felismerem az életemben jelenlevő áldásokat?
Az ok és okozat törvénye, a hit törvénye
Példázat: a magvető (Mt 13, 3-9, 18-23)
Az ok és okozat törvénye a karma törvényeként is ismert: ki mint vet, úgy arat, ahogy ezt a példabeszéd is megmutatja. Csak olyasmit arathatunk le, amit elvetettünk. A példabeszéd egy másik törvényt is szemléltet, miszerint személyes valóságunkat mi magunk teremtjük hiedelmeink, gondolataink, viselkedésünk által.
Milyen gondolat- és érzelemmagokat vetek el saját és környezetem elméjébe és szívébe? Elég gondosan ápolom a szeretet magjait?
A folytonosság törvénye
Példázat: a növekvő vetés (Mk 4, 26-29)
A folytonosság törvényének alapja, hogy energiát nem lehet teremteni vagy megsemmisíteni, csak formájában átalakítani. Az a mag, melyet a természet erői táplálnak, saját természetének megfelelően fog fejlődni, míg el nem jut az érettségig, az aratásig. Ez a törvény az emberi érzelmek és gondolatok síkján ugyanígy hat. A gondolatot energia követi, vagyis bármire összpontosítjuk figyelmünket, abba energia lép, ezáltal növekedésnek indul. Egy adott dologra irányított bizonyos fajta belső átélés ugyanezt fogja eredményezni a külvilágban, a valóságunkban.
Milyen gondolatok járnak a fejemben naphosszat? Milyen érzelmeket kapcsolok hozzájuk leggyakrabban?
A bőség törvénye, a szabadság törvénye
Példázat: az új folt és az ócska ruha (Mt 9 16-17)
A bőség törvénye azt jelenti, hogy Isten természeténél fogva bőkezű és ez a bőség mindenki számára elérhető, aki képes azt hálával fogadni. A szabadság elve azt jelenti, hogy az embernek semmihez sem szabad ragaszkodnia. Aki könnyedén ad és nem ragaszkodik semmihez sem, az megéli a bőséget. A példabeszéd azt mutatja meg, mi történik, ha megszegjük a szabadság törvényét: ha olyan dologhoz ragaszkodunk, melynek az ideje lejárt, nem szolgálja már javunkat, a hiány érzete növekedni fog. Ahhoz, hogy az új dolgok beáramolhassanak az életünkbe, el kell tudjuk engedni a régieket.
Mennyire ragaszkodok dolgokhoz, személyekhez, eseményekhez, elvárásokhoz, gondolatokhoz és érzelmekhez? Nyitott vagyok az új dolgokra, új nézőpontokra?
Az isteni irgalom törvénye
Példázat: a két adós (Lk 7, 36-50)
Az isteni irgalom a gyakorlatba átültetett szeretetnek is tekinthető, melynek alapja a megbocsátás és a megbánás. Az igazi megbánás és megbocsátás szeretetből fakad, nem a büntetéstől való félelemből. Hogy milyen mértékben nyerünk bocsánatot, attól függ, mi mennyire vagyunk képesek megbocsátani másoknak, önmagunknak és mennyire tudjuk a megbocsátást elfogadni.
Könnyedén megbocsátok vagy „lenyomom” a haragomat? Szívből meg tudok bocsátani bárkinek (beleértve magamat is) vagy csak a fájdalmas következményektől szeretném távol tartani magam?
A helyes cselekvés törvénye, az elkötelezettség törvénye
Példázat: az irgalmas szamaritánus (Lk 10, 30-35)
A példabeszéd egy olyan ember történetét meséli el, aki a helyes cselekvés törvénye szerint él. A pap és a levita nem segítettek embertársukon, mert túlságosan el voltak foglalva a földi törvényekkel. A szamaritánus megmutatta, hogy nincs magasabb rendű törvény a szeretet törvényénél és elkötelezett követőjeként feladatát maradéktalanul teljesítette.
Kitartok a szeretetben nehezebb körülmények között is? Cselekedeteim a szeretetet tükrözik?
Az ellentétek törvénye, a megadás törvénye
Példázat: a konkoly (Mt 13, 24-30)
A konkolyról szóló tanítás azt példázza, hogyan használjuk fel a természet erőit bölcsen, a javunkra fordítva. Az ellentétek törvénye azt mondja, hogy semmi sem létezik a teremtésben az ellentéte nélkül. A nagynak csak a kicsihez képest van értelme, a szomorúságnak az örömhöz stb. A megadás törvénye azt mondja, minél nagyobb erőfeszítés irányul egy személy vagy helyzet uralására, annál kevésbé lesz eredményes. Ha az ember könnyedséggel végzi a feladatát, akkor összhangban van az isteni tervvel. Minél nagyobb a küszködés, annál távolabb áll az erőfeszítés a szellemtől. Minél jobban erőlködik, annál nagyobb ellenállásba ütközik, míg végül a személyiség kimerül.
Képes vagyok magamat megadni és az isteni gondviselésre bízni? Küzdök a rossz ellen vagy a jót erősítem?
(Felhasznált irodalom: Nicolas C. Demetry, Edwin L. Clonts - Egyetemes küldetés)
Az egység törvénye
Példázat: az igazi szőlőtő (Jn 15, 5-8)
Mivel egy Teremtő Isten létezik, ebből következik, hogy minden teremtett dolog tőle ered. Minthogy lélekként az egy Teremtő Atya szelleméből vagyunk, az életünk ebből a szőlőtőből ered, melynek mi szőlővesszői vagyunk. Feladatunk, hogy tudatos kapcsolatot tartsunk fenn a szőlőtővel, Istennel, s akkor mindent megkapunk ahhoz, hogy bőséges gyümölcsöt tudjunk hozni. Ha valaki leválasztja magát a szőlőtőről, elfordul az Atyától, az lelkileg elszárad, s élete boldogtalanság, hiábavaló küzdelem, szenvedés stb. lesz.
Milyen a kapcsolatom az Atyával? Követem a lelkem / szívem hangját?
Az isteni kegyelem törvénye, a szeretet törvénye
Példázat: a talentumokról szóló példabeszéd (Mt 25, 14-29)
Ezek a szellemi törvények fordítva működnek, mint az evilági törvények, ezért ha anyagi nézőpontból nézzük őket, nincs értelmük. Mindegyik szolga (ember) elfogadásra való képessége (hála mértéke) szerint kap talentumot (kegyelmet). Azok a szolgák, akik gyarapították a talentumokat, úgy tudták ezt elérni, hogy követték a főparancsot és adtak belőle: olyan mértékben növekszik a szeretet valaki szívében, amilyen mértékben ad belőle. A szolga, aki elásta a talentumot, valójában képtelen volt elfogadni azt, így nem is tudta gyarapítani.
Képes vagyok befogadni a felém áramló áldásokat? Felismerem az életemben jelenlevő áldásokat?
Az ok és okozat törvénye, a hit törvénye
Példázat: a magvető (Mt 13, 3-9, 18-23)
Az ok és okozat törvénye a karma törvényeként is ismert: ki mint vet, úgy arat, ahogy ezt a példabeszéd is megmutatja. Csak olyasmit arathatunk le, amit elvetettünk. A példabeszéd egy másik törvényt is szemléltet, miszerint személyes valóságunkat mi magunk teremtjük hiedelmeink, gondolataink, viselkedésünk által.
Milyen gondolat- és érzelemmagokat vetek el saját és környezetem elméjébe és szívébe? Elég gondosan ápolom a szeretet magjait?
A folytonosság törvénye
Példázat: a növekvő vetés (Mk 4, 26-29)
A folytonosság törvényének alapja, hogy energiát nem lehet teremteni vagy megsemmisíteni, csak formájában átalakítani. Az a mag, melyet a természet erői táplálnak, saját természetének megfelelően fog fejlődni, míg el nem jut az érettségig, az aratásig. Ez a törvény az emberi érzelmek és gondolatok síkján ugyanígy hat. A gondolatot energia követi, vagyis bármire összpontosítjuk figyelmünket, abba energia lép, ezáltal növekedésnek indul. Egy adott dologra irányított bizonyos fajta belső átélés ugyanezt fogja eredményezni a külvilágban, a valóságunkban.
Milyen gondolatok járnak a fejemben naphosszat? Milyen érzelmeket kapcsolok hozzájuk leggyakrabban?
A bőség törvénye, a szabadság törvénye
Példázat: az új folt és az ócska ruha (Mt 9 16-17)
A bőség törvénye azt jelenti, hogy Isten természeténél fogva bőkezű és ez a bőség mindenki számára elérhető, aki képes azt hálával fogadni. A szabadság elve azt jelenti, hogy az embernek semmihez sem szabad ragaszkodnia. Aki könnyedén ad és nem ragaszkodik semmihez sem, az megéli a bőséget. A példabeszéd azt mutatja meg, mi történik, ha megszegjük a szabadság törvényét: ha olyan dologhoz ragaszkodunk, melynek az ideje lejárt, nem szolgálja már javunkat, a hiány érzete növekedni fog. Ahhoz, hogy az új dolgok beáramolhassanak az életünkbe, el kell tudjuk engedni a régieket.
Mennyire ragaszkodok dolgokhoz, személyekhez, eseményekhez, elvárásokhoz, gondolatokhoz és érzelmekhez? Nyitott vagyok az új dolgokra, új nézőpontokra?
Az isteni irgalom törvénye
Példázat: a két adós (Lk 7, 36-50)
Az isteni irgalom a gyakorlatba átültetett szeretetnek is tekinthető, melynek alapja a megbocsátás és a megbánás. Az igazi megbánás és megbocsátás szeretetből fakad, nem a büntetéstől való félelemből. Hogy milyen mértékben nyerünk bocsánatot, attól függ, mi mennyire vagyunk képesek megbocsátani másoknak, önmagunknak és mennyire tudjuk a megbocsátást elfogadni.
Könnyedén megbocsátok vagy „lenyomom” a haragomat? Szívből meg tudok bocsátani bárkinek (beleértve magamat is) vagy csak a fájdalmas következményektől szeretném távol tartani magam?
A helyes cselekvés törvénye, az elkötelezettség törvénye
Példázat: az irgalmas szamaritánus (Lk 10, 30-35)
A példabeszéd egy olyan ember történetét meséli el, aki a helyes cselekvés törvénye szerint él. A pap és a levita nem segítettek embertársukon, mert túlságosan el voltak foglalva a földi törvényekkel. A szamaritánus megmutatta, hogy nincs magasabb rendű törvény a szeretet törvényénél és elkötelezett követőjeként feladatát maradéktalanul teljesítette.
Kitartok a szeretetben nehezebb körülmények között is? Cselekedeteim a szeretetet tükrözik?
Az ellentétek törvénye, a megadás törvénye
Példázat: a konkoly (Mt 13, 24-30)
A konkolyról szóló tanítás azt példázza, hogyan használjuk fel a természet erőit bölcsen, a javunkra fordítva. Az ellentétek törvénye azt mondja, hogy semmi sem létezik a teremtésben az ellentéte nélkül. A nagynak csak a kicsihez képest van értelme, a szomorúságnak az örömhöz stb. A megadás törvénye azt mondja, minél nagyobb erőfeszítés irányul egy személy vagy helyzet uralására, annál kevésbé lesz eredményes. Ha az ember könnyedséggel végzi a feladatát, akkor összhangban van az isteni tervvel. Minél nagyobb a küszködés, annál távolabb áll az erőfeszítés a szellemtől. Minél jobban erőlködik, annál nagyobb ellenállásba ütközik, míg végül a személyiség kimerül.
Képes vagyok magamat megadni és az isteni gondviselésre bízni? Küzdök a rossz ellen vagy a jót erősítem?
(Felhasznált irodalom: Nicolas C. Demetry, Edwin L. Clonts - Egyetemes küldetés)
