Örök igazságok, melyek teljesebbé teszik az életed
Ha egy igazán hiteles személytől szeretnénk bölcsességet tanulni, akkor Bruce Lee kiváló személy erre. Mindamellett, hogy rendkívüli harcművész és ikonikus alak volt, Lee tett néhány igazán figyelemre méltó kijelentést az élettel kapcsolatban.
Most lássuk, azokat a hasznos alapelveket, amikre Bruce Lee tanított meg minket.
Önkép
„Azzá leszel, amit gondolsz.”
Mi járt ma a fejedben? Egy pillanatra gondolj bele. Milyen gondolataid voltak? Mit üzentek számodra magadról és az életedről? Illettek céljaidhoz és a képhez, amivé válni szeretnél?
A hétköznapi élet során könnyedén megfeledkezünk erről a kijelentésről. „Amit gondolsz, azzá válsz.” Mindennapjaink rohanó világa hátráltathatja, hogy gondolkodásunkat a céljaink elérésére hangoljuk. Egy átlagos napon nem minden esetben tudunk összpontosítani vágyaink elérésére vagy, hogy milyenné szeretnénk válni. Gondolataink elúszhatnak napjaink teendőiben.
De a változás ne feledd, mindig rajtad áll! Figyelj magadra és gondolataidra, hiszen azok formálják az életed!
Egy egyszerű emlékeztető, vagy post-it is segítségedre lehet, annak érdekében, hogy figyelmedet a céljaidra összpontosítsd álmaid leírásával. Azzal, hogy tudatosan naponta rátekintesz és emlékezteted magad a vágyaidra, arra, hogy mivé szeretnél válni. Hiszen azzá válsz! Lásd magad előtt a célodat és gondolkodj is úgy!
Kapcsolatok
„Ahhoz, hogy megismerd önmagad, más emberi kapcsolatok tükrében, vizsgáld meg magad.”
Az egyetlen személy, akit talán a legnehezebb megismerni, az saját magunk. Bepillantást eredményezhet világunkba az, ha egyedül vagyunk és vizsgáljuk magunkat. Ilyenkor azonban, gondolatok és kételyek jelenhetnek meg fejünkben. Mit lehetne tenni?
Bruce szerint, tanulmányozzuk magunkat a másik emberrel történő interakció során. Sokat tanulhatsz abból, hogyan viselkednek veled az emberek, hiszen saját magad visszatükröződése az, amit tapasztalsz. Fogadd el az embereket úgy, ahogy vannak, hiszen senkit nem tudsz megváltoztatni. Ehelyett inkább figyeld meg, hogyan hatnak rád mások. Egy tükröt mutatnak feléd. Ezek az interakciók akár kellemesek, akár nem, kétségkívül tanulságosak lehetnek, és nagy felismerésekkel hozzájárulhatnak a személyes fejlődésedhez!
Légy proaktív
„Nem számítanak a körülmények, én lehetőségeket teremtek!”
Könnyű beragadni a megszokott gondolkodásmódunkba. Gyakran hagyjuk magunkat sodródni az árral. Hasonlóan cselekszünk, ahogy a körülöttünk lévő emberek és talán el is veszítettük a kontrolt a körülményeket illetően. Ilyenkor hajlamosak vagyunk arra, hogy tehetetlennek érezzük magunkat, csak vagyunk és sodródunk. De tényleg ezt akarod? Mert választhatsz!
Egy sokkal élvezetesebb és hasznosabb életmód, ha proaktívak vagyunk.
Ahogy Bruce is mondja: „Teremts lehetőségeket a körülményeidtől függetlenül.”
Mert a lehetőségek eredményekkel járnak, ha élsz velük, sokkal jobban fogod magad érezni! Ez ugyan nehezebb is, de megéri. Ha proaktív szeretnél lenni, akkor lehet, hogy gyakran meg kell ragadnod a gyeplőt és kezedbe kell venned az irányítást. A jutalom nem marad el, kétségtelenül egy izgalmasabb és örömökkel telibb élet vár rád!
Kitartás
„Ne a könnyű életért imádkozz, az erőért imádkozz, hogy legyen kitartásod a nehéz élethez.”
Légy elszánt, tarts ki! A lényeg, hogy bármilyen lassan is de haladj előre! Néha előfordul, hogy a kételyek összezavarnak, és az akadályok ledöntenek. De ezek az út részei. Azért vannak, hogy építsenek és szívóssá tegyenek. Az értékes dolgok soha nem jönnek könnyen, tenni kell értük, türelemmel és hittel. Ha azt érzed, hogy nem megy, nem bírod, emlékeztesd magad arra, hogy minden megvan benned ahhoz, hogy elérd a célodat! Haladj előre!
Légy önmagad
„Mindig légy önmagad, fejezd ki magadat és higgy magadban! Ne keresd és utánozd a sikeres emberek személyiségét!”
Nem mindig könnyű önmagunknak maradni. Megtörténik, hogy az vagy, máskor aztán elfelejted, vagy lehet, visszaesel a régi gondolkodásmódodba. Esetleg, öntudattalanul utánzol másokat és az ő gondolataik nyilvánulnak meg benned.
De megéri az igazi önmagunknak lenni! Légy az, aki valójában vagy! Elmúlt az ideje a várakozásnak!
Hiszen benned van a valódi Éned! Ne azért legyél önmagad, mert az helyes dolog. Hanem, azért, hogy légy hű önmagadhoz, és fejezd ki, aki vagy. Légy az, akinek kevésbé van szüksége mások megerősítésére. Higgy magadban! Légy az, akinek az egója nem játszadozik és nem akar másoktól nyerni semmit. Ha hiteles vagy magadhoz, napról napra nagyobb elégedettség tölti el a szívedet, életed szebbé válik, mivel összhangban vagy az igazi valóddal!
Gyere, tegyük szebbé a világot!
Forrás: www.jobbveledavilag.hu
Csodák és agymosás
Néhány hete arról panaszkodott nekem valaki, hogy attól fél, ha A csodák tanításának gyakorlatait végzi, az olyan lesz számára, mint egy agymosás. Elveszíti a kontrollt, szétesik az élete, ő maga pedig végérvényesen megváltozik.
- a ruháinkat, a függönyeinket, az ágyneműt, a törülközőt, az abroszt, és sok mindent mást is rendszeresen kimosunk;
- az ablakot, az asztalt, a konyhapultot lemossuk;
- a padlót, a konyhakövet felmossuk.
A testünket is beültetjük a fürdőkádba, vagy beállítjuk a zuhany alá, sőt, az igazán elszántak a belső szerveiket is rendszeres takarításnak vetik alá. Ha ez így van, akkor miért ne tehetnénk ezt meg az agyunkkal? Miért ne takaríthatnánk ki az elménkből mindazt, ami felhalmozódott és elkoszolódott benne, eltakarva ezzel, ami valóban lényeges?
Ezért azt gondolom, maga a szó valójában semleges. A folyamat, amit jelöl sem nem jó, sem nem rossz. A félelmet az kelti bennünk, hogy milyen gondolataink és tapasztalataink vannak az agymosásról.
Hiszen mi történik azzal, aki agymosáson esik át? Megváltozik. Másként kezd gondolkodni, ez pedig átalakítja a viselkedését, és a kapcsolatait. A környezete számára - akik nem vesznek részt az agymosás folyamatában - mindez ijesztő lehet, mivel ők maguk nem változnak. Félteni kezdik a másikat, saját magukat, és a kapcsolatukat. Attól tartanak, a fokozatosan kialakuló új helyzetet majd nem tudják kezelni. Olyasmi történik, amire nem készültek fel; ami nem szerepelt a terveikben; ami eltér attól, ahogyan ők az életüket eddig elképzelték. Ennek a gondolatmenetnek a végén pedig megszületik az ítélet: a változás, és az azt kiváltó agymosó folyamat rossz.
Így aztán a kérdést eredetileg feltevőnek igaza van: igen, A csodák tanításának 365 leckéje egy agymosással ér fel. Bár nem a fizikai agyunk kitakarításáról van szó, hanem az elménk megtisztításáról, ezért az elmetisztítás találóbb kifejezés. Már csak azért is, mert a Törzsszöveg 1.I. fejezetében, a 6. és 7. bekezdésben ezt találjuk:
A csodák az élet természetes velejárói. Ha nincsenek jelen az életünkben, az azt jelenti, hogy valami nincs rendben. Mindenkinek megadatott a csodák képessége, ám ehhez először meg kell tisztulnunk.
Csodákat akkor élünk át, amikor megváltozik az észlelésünk, és önmagunkban, a többi emberben és a világban egyre többször látjuk meg az ártatlanságot, a szépséget, a szeretetet, az örömöt, a békét. Ebben akadályoznak meg félelemből fakadó, az illúziók világához kötő gondolataink. Őket kell A csodák tanításának gyengéd mosóprogramjával kioldani elménk szövetéből, és engedni, hogy a folyamat végén finoman távozzanak.
Természetesen mindez változást hoz. Igen, aki elkezd A csodák tanításával foglalkozni, annak megváltozik az élete. Igen, egyre kevesebb lesz benne a kontroll, de nem azért, mert bárki elvenné tőle azt, hanem mert ő maga adja át örömmel az irányítást az isteni gondviselésnek.
A 365 lecke épp arra ébreszt rá, hogyan álljunk el az útból és tegyük lehetővé, hogy az életünket teljes egészében szeretet, öröm és béke hassa át.
Írta: Sarkadi Kriszta
Forrás: www.csodautas.com
Elfogadás és önismeret
Anyámból és apámból vagyok és egy kicsit több...
Ezért ahhoz, hogy önmagamat elfogadjam, el kell fogadjam azokat is, akiknek az életemet köszönhetem, azaz a szüleimet. Ahhoz, hogy őket elfogadjuk, hosszú, fáradságos út vezet, de ezt az utat be kell járni, nem lehet megspórolni. Aki elutasítja, haragszik szüleire, az önmagára is éppúgy neheztel, haragszik. Talán nem látja tudatosan, de önmagát mérgezi ezekkel az érzésekkel, megélésekkel.
„A múlt elmúlt” szoktuk mondani, és ez így is van! Meg kell tanulnunk a jelenben élni! Meg kell értenünk, látnunk és tapasztalnunk kell, hogy mindaz, amit a múltból cipelünk, csakis a mi belső világunkban létezik. Nincs már valóság alapja, mégis hat életünkre. Ebből kiindulva lettünk azok, akik vagyunk, jutottunk oda ahol most tartunk. A múlt eddig elkísért minket és mi most tudatosan tovább léphetünk. Elindulhatunk jelenünkbe, hogy megírjuk jövőnket…
Ahhoz, hogy ez megtörténjen meg kell értenünk felmenőink életét, hogy mit miért tettek és nem tettek meg, hogy mire voltak és mire nem voltak képesek. Csakis a megértésen keresztül képes a mai kor embere továbblépni. E nélkül nem megy! Ahhoz, hogy megértsünk valamit, meg kell tanuljuk hogyan működik. Meg kell tanuljuk az univerzális törvényeket és benne magát az embert, mint részek összességét, érzelmeket, gondolatokat, cselekedeteket. Fontos a megértés azért is, mert csak általa lehetséges a szívből jövő megbocsátás.
Meg kell értsd, hogy soha semmi nem véletlen és nem véletlenül kerülsz egy adott helyzetbe. Valamiért szükséged volt rá, hogy az adott helyzetet, adott emberekkel megéljed. Megláthattad, hogy ő mit tesz abban a helyzetben és azt gondolhattad, hogy te nem ezt tennéd, másként kellett volna, megítélhetted, megbüntethetted. Azt hitted, hogy őt bünteted, őt utasítod el, de lassan ráébredsz, hogy tulajdonképpen magadat zártad ki ezekből a helyzetekből, ezeknek az embereknek az életéből a meg nem értéseddel.
Egyedül maradtál, kívül rekedtél, de legalább most már senki nem bánthat. De így szeretni sem tudnak! Nincs ember, aki elérhetne, mert te nem engeded! Mert nem eléggé olyan, amilyennek te szeretnéd, nem úgy beszél és cselekszik, amivel te egyetértesz. Egyet ne felejts el! Az az ő élete! Csakis ő felel érte! Minden megtett és meg nem tett cselekedetért, szóért, érzelemért csak ő felel! Még valami: amíg őt figyeled, ki vigyázza a te életedet? Térj vissza önmagadba, a saját életedbe, tedd rendbe!
Akard megérteni a múltat, akard megismerni a benne részt vevő embereket és eseményeket! Akard, hogy a tiéddé váljon, hiszen a te életed! Engedd meg a közelséget annak, aki közösséget vállalt veled! Érkezzünk meg családunkba tudatosan, adjunk lehetőségek a benne élőknek, hogy kifejezzék önmagukat, saját akaratukat, identitásukat. Érezd meg az erőt, melyet csak így birtokolhatsz! Őseid ereje megillet téged, fogadd el és élj vele!
Az elfogadás nem azt jelenti, hogy egyetértek azzal, amit tettél, azt jelenti, hogy elfogadom azt aki vagy, és tisztán látom, hogy ott, akkor nem voltál többre képes, de meghagyom annak esélyét, hogy te is felismerd önmagad, változz, fejlődj és egyszer magadtól elém állj és azt mondd: nagyon sajnálom, de nem voltam többre képes!
Írta: Váradi Andrea
Legyél tó!
Az idős hindu mester belefáradt abba, hogy a tanítványa folyton folyvást panaszkodik neki. Így, egy szép napon elküldött a bosszús fiúnak egy kiló sót.
A tanítvány, ahogyan az ’ajándékot’ megkapta, - mivel nem tudta mire vélni, - azonnal a mesteréhez sietett.
Amikor a tanítvány megérkezett, a mester arra kérte őt, hogy tegyen egy jó marék sót egy pohár vízbe, és igya meg.
- Na, hogy ízlik? – kérdezte a mester.
- Nagyon rossz! – köpködött a tanítvány.
A mester jót kuncogott magában, azután azt kérte a tanítványától, kísérje le őt a közeli tóhoz. A feladatot kiadta a fiúnak. Ezúttal egy jó marék sót a tóban kellett feloldania.
- Nos, most meríts a tó vizéből egy pohárkával, és azt idd meg! – kérte a mester. Ahogy a víz leért a fiú torkán, azonnal megkérdezte tőle:
- Na, hogy ízlik?
- Finom, friss! – válaszolta a fiú.
- Érezted benne a sót?
- Egyáltalán nem! - felelte a tanítvány.
Ekkor a mester leült a komoly tekintetű fiatalember mellé, – aki annyira emlékeztette őt fiatalkori önmagára… Kedvesen a tenyerei közé vette a fiú kezét, és a szemébe nézve így magyarázott:
- Az élet fájdalma színtiszta só, nem több, és nem kevesebb. A mennyisége teljesen mindegy. A szánkban hagyott íze abban fog különbözni, hogy mekkora edényben oldjuk föl. Tehát, ha fájdalom ér az életben, az egyetlen dolog, amit tenned kell, hogy tágítsd ki az érzékelésedet. Ne legyél többet pohár, legyél tó … fiam!
Nemzed-ékek
Egy roskadásig tömött buszon egy feltételezhetően egyetemista srác nem sajnálta az időt, hogy megmagyarázza egy mellette ülő idős úrnak, miért nem képes megérteni az idősebb nemzedék a fiatalokat.
- Maguk (szándékosan nem önöknek fordítottam) egy más, majdnem primitív világban születtek és nőttek fel - mondta elég hangosan, hogy mindenki jól hallhassa. - Mi, mai fiatalok az internet, a tévé, a szuperszonikus repülők, az űrutazások, a Holdon járó ember korában nőttünk föl. Űrszondáink a Marson járnak, atom hajtotta hajóink, villanyárammal és hidrogénnel járó autóink, szinte fénysebességgel számoló számítógépeink vannak. Sőt.
Egy kis csend után az idős ember így felelt :
- Igazad van, fiatalember, nekünk mindez nem volt meg, amikor fiatalok voltunk, következésképpen feltaláltuk őket! És most mondd meg nekem, te kis ifjonc, TE mit készítesz a következő nemzedéknek!
Tanmese az értékekről
Egy professzor felmutat egy 10.000 Ft-os bankjegyet az osztálynak, majd megkérdi a tanulókat:
"Ki szeretné ezt a bankjegyet?" Minden gyerek felemeli a kezét.
Összegyűri a kezében a pénzt, majd újból felteszi a kérdést az osztálynak:
"Továbbra is szeretnétek?" A kezek ismét az égbe emelkednek.
Majd eldobja a gyűrött bankjegyet, ráugrik és eltapossa.
Ezután újból megkérdi:
"Még mindig akarjátok a pénzt?" A gyerekek újból jelentkeznek egytől egyig.
A professzor ekkor így szól:
" Kedves barátaim, ma tanultatok egy nagyon fontos leckét az élettől.
Habár ezt a 10.000 forintot összegyűrtem, rátapostam és eldobtam, ti továbbra is szeretnétek ha a tiétek lenne, mert a bankjegy értéke nem változott, még most is 10.000 forintot ér!
Sokszor az életben ellenkeznek veletek, emberek visszadobnak és elutasítanak titeket. Azt érzitek, hogy már nem ér semmit a létetek, de a ti ÉRTÉKETEK nem változik SOHA azoknak az embereknek, akik valóban szeretnek titeket.
Még akkor sem, amikor a legrosszabb passzban vagytok, az emberi ÉRTÉKEITEK, TOVÁBBRA IS UGYANANNYIT ÉRNEK."
SOHA NE KÉTELKEDJETEK magatokban, mindig ugyanannyit értek, sőt többet, de SOHA KEVESEBBET!"
A felnőtté válás
Szoktál néha azon töprengeni, hogy tizenéves gyermekedből lesz-e valaha is érett felnőtt? Isten hozott a szülőség legnehezebb szakaszában! A tinédzser képes egyik pillanatról a másikra átváltani optimizmusból pesszimizmusba, lelkesedésből unalomba, magabiztosságból kétségeskedésbe, boldogságból kétségbeesésbe, társaságkedvelésből zárkózottságba, nyugalomból változékonyságba, együttműködésből ellenállásba. És, ha azt kérdezed tőlük: „Mi a baj?”, azt válaszolják: „Semmi” vagy: „Nem tudom.” És ez az igazság. Tényleg nem tudják! A biokémiai változások bombazáporában gyermeked a gyermekkor és a felnőttkor világa között igyekszik valahogy navigálni életét, megértésedre és türelmedre van szüksége. A serdülőkor odüsszeiája számukra borzalmas, kínos és zavaros. A gyermekek ismerik saját világuk szerepeit és szabályait, a felnőttek is ismerik ugyanezeket az ő világukban. A gyerekektől azt várjuk, hogy gyerekként viselkedjenek, a felnőttektől, hogy felnőttként. A tizenévesekben azonban mindkét világ vonásai ott vannak, bár ők egyikhez sem tartoznak. Amikor gyerek-üzemmódban vannak, nem szabad gyerekként viselkedniük. „Mikor nősz fel végre?!” – kérdezzük. Amikor felnőtt-módba kapcsolnak, megtagadjuk tőlük a felnőttség előjogait. „Szó sem lehet róla… te még gyerek vagy!” A felnőttek világa és a gyermekek világa viszonylag jól körülhatárolható, stabil és kiszámítható terület. A tizenéveskor azonban meglehetősen elmosódott, zavaros. Váltakoznak a két világ között, sosem biztosak benne, hogy hová tartoznak, felnőttek vagy gyermekek. Ezért vonzódnak kortársaikhoz, akik hasonló tapasztalatokat élnek meg, bár ők sem értik mindezeket. Mire van szükségük? Olyan szülőkre, akik megértik és bátorítják őket! „Amikor gyermek voltam, úgy beszéltem, mint egy gyermek, úgy éreztem, mint egy gyermek, úgy gondolkoztam, mint egy gyermek. Mint te. Amikor pedig férfivá [vagy felnőtt nővé] lettem, kinőttem a zavarodottságból és tanácstalanságból. Te is ki fogsz nőni belőle.”
A gyermekkorból a felnőttkorba eljutni komoly átalakulás, amihez sok bölcsesség és szeretet kell. Gyermeked érzései és viselkedése időnként gyerekes lesz, máskor meg egészen felnőttes. A te dolgod, hogy felismerd, bárhol is tart most, fel fog nőni felnőtt férfivé/nővé, és felnőtt is fog maradni! A felnőtté válás felé tartó út megemeli a tizenéves stressz-szintjét, néha annyira, hogy úgy érzi, semmi sincs az irányítása alatt. Így tudsz neki segíteni abban, hogy érett felnőtté váljon: 1) Légy ésszerű, ne a spontán reakcióid vezessenek! A szülői szerep megkívánja, hogy: „legyetek tehát bölcsek és józanok”. Légy felnőtt! Nem tudsz segíteni gyermekednek a felnőtté válásban, ha magad sem vagy az. 2) Légy szülő, ne haver! Szükségük van valakire, aki vállalja a vezető felelősségét, és az érettség felé terelgeti őket. Ha lemondasz szerepedről, mert félsz gyermeked haragjától, elutasításától vagy boldogtalanságától, azzal magára hagyod őt a saját zűrzavaros helyzetében. Te vagy a szélcsend, melyet Isten viharos életükbe adott, te vagy a világítótorony, amely utat mutat nekik. Átmenetileg lehetséges, hogy értékrendedet, szabályaidat, életstílusodat és erkölcsiségedet idejétmúltnak fogják tartani. Ne is várj mást, ez a szülői hivatás velejárója. Tartsd a frontot! Ne akarj „menő” lenni azzal, hogy lejjebb teszed a mércét, azzal mindketten csak veszítetek! Akkor is kihívást állítanak eléd, ha „menő” vagy, és akkor is, ha nem. (Egyébként semmi sem annyira „ciki” egy tizenéves számára, mint az a szülő, aki „menő” akar lenni!) Igen, biztosan fognak veled vitatkozni, harcolni, de ha határozott, szerető és következetes maradsz, követni fogják nyomdokodat.
Forrás: www.maiige.hu
A só egy ősi orvosság
A só minden élőlény számára életfontosságú. Ez különösen érvényes asztmás, allergiás és autoimmun megbetegedésekre. Víz, kálium és só együttesen szabályozzák a szervezet vízháztartását.
A víz, a szállító szerepét betöltve a sejtek anyagcsere folyamatainál keletkező bomlástermékeket távolítja el. A sejten belüli víz háztartásért a kálium felelős, mennyiségbeli arányában. A növényvilágban a gyümölcsök húsának keménysége is a kálium által megkötött víztől függ. A napi ételeink sok káliumot tartalmaznak, az elfogyasztott gyümölcsök és zöldségek formájában, de sót szinte alig. Ezért fontos a só mindennapos utánpótlása.
A só vizet von el a sejtekből, így biztosítja a sejten kívüli víz háztartást. Szervezetünkben alapjában véve két “tenger” van az egyik a sejten belüli, a másik a sejten kívüli. Az egészségünk e két “tenger” egyensúlyától függ. Ezt tudjuk biztosítani elegendő víz bevitellel, káliumban gazdag gyümölcsök és zöldségek, valamint a természetes só fogyasztásával.
Ha nem veszünk magunkhoz elegendő vizet, vízhiány lép fel. Ebben az esetben a szervezet a sejten kívüli víz háztartásból veszi el a szükséges vizet, a vízhiányban szenvedő sejtek életben tartásához. Végszükség esetén a szervezet, a sejten kívüli vízből képes az életfontosságú sejtekbe vizet bepréselni.
Az extracelluláris víz mennyiséget a szervezetünk egy óvintézkedéssel tartja meg: a vesének parancsot ad sót visszatartani, ami a sejten kívüli vizet megköti, tehát az ödéma (vizenyő) kialakulásáért a vízhiány a felelős.
Ha az intercelluláris víz mennyiséget krónikusan az extracelluláris vízből kell a szervezetnek bepréselni, ezzel együtt növelni kell a bepréseléshez szükséges nyomást. Ez a nyomásnövekedés jelentkezik magas vérnyomás formájában. A felgyülemlett víz később okozhat tüdő ödémát (asthma-cardiale) is.
A terápia ezeknél a betegségeknél a vízhiány megszüntetése.
A víz felvételével a szervezetet nem szabad túl terhelni, hanem lassan, szakaszosan kell inni, addig míg a vizelet mennyisége megegyezik a bevitt víz mennyiségével. Ha elegendő vizet iszunk, sót mosunk ki a szervezetünkből.
Ahogy csökken a só és nő a víz mennyisége, már nem kell a szervezetnek a vizenyő folyadékot visszatartani. Így meg tudunk szabadulni a szövetekben (óvintézkedésként, vízhiány miatt) megkötött víztől.
Ne szedjünk vízhajtót, a víz a legjobb vízhajtó szer (diureticum).
A só csodás hatásai
A sónak a szervezetünkben a vízháztartás szabályozásán kívül még más szerepe is van, például:
- A só egy természetes antihisztamin. Asztma esetén ugyanolyan hatásos, mint egy inhalációs-spray, csak mellékhatások nélkül. Asztmás rohamnál igyunk két-három pohár vizet és tegyünk a nyelvünkre egy csipetnyi természetes sót.
- A só védi a sejteket, és különösen az agy sejteket az elsavasodástól. A vesének szüksége van sóra, a túltengésben lévő savak leépítésére és azoknak vizelettel történő kiválasztására. Ha a szervezet sóban szegény egyre jobban elsavasodik.
- A só fontos a lélektani és érzelmi zavarok kezelésében. A depresszió kezelésénél használt lítium a sót próbálja meg helyettesíteni.
- A só fontos szerepet tölt be az agyban a szerotonin és a melatonin-szint állandóságának a fenntartásában. Ezek szabályozzák közérzetünket, mint pl.: önbizalom, pozitív gondolatok. Így a só közvetetten befolyásolja személyiségünket. Ha elegendő víz és só van a szervezetben, akkor mint természetes antioxidánsok eltávolítják a mérgező salakanyagokat, így nem kell az esszenciális aminosavakat, mint pl. a triptofánt és a tirozint a szervezetnek feláldozni. Ugyanis a triptofán szükséges a szerotonin, melatonin és triptamin képzéséhez.
- A só szükséges a rák megelőzésében és kezelésben. A rákos sejtek oxigén jelenlétében elpusztulnak. Ezek un. anaerob organizmusok, amelyek oxigén hiányos közeget igényelnek. Ha elegendő víz van a szervezetben, és a só megnöveli a vér mennyiséget, akkor a keringő vérrel az oxigén mindenhova eljut, és az így aktivált és motivált immunsejtek bejutnak a rákszövetbe és elpusztítják azt. A dehidratáció gyengíti az immunrendszert.
- A só fontos az izomzat és az erőnlét fenntartásához.
- A só csökkenti a szívritmus zavarokat és fontos szerepet játszik a vérnyomás szabályzásában. A víz : só aránya nagyon fontos. Egy só szegény táplálkozás magas víz fogyasztás mellett egyes embereknél magas vérnyomáshoz vezethet. A logika egyszerű. Ha Ön vizet iszik, de sót nem eszik, akkor nem marad elég víz a vérkeringésbe, hogy a véredényeket teljesen feltöltse.
- A só fontos alvás zavaroknál, egy természetes altató.
- Cukorbetegségnél a só segít a vércukor szintet egyensúlyban tartani és csökkenti az inzulin szükségletet. A víz és só csökkenti a szem és érrendszeri károsodásokat.
- A só fontos szerepet játszik az idegsejtek közötti összeköttetésben és az információ feldolgozásában.
- A só szükséges az emésztéshez, a tápanyagok felszívódásához.
- A só tisztítja a tüdőt, a hörgőket és segít a slejm felszakításában. A só felbontja, meglágyítja a nyálkát a tüdőben. (pl. asztma, tüdőtágulás, és cisztás fibrózis esetén)
- A só nyelvre téve megállítja a száraz köhögést.
- A só szükséges a hurut és az arcüreg lerakódásainak felszakításához.
- A só a köszvény és az ízületi gyulladás megelőzésében fontos szerepet tölt be.
- A só megakadályozza az izomgörcsöket.
- A só megakadályozza a túlzott nyáltermelést. Túlzott nyáltermelés só hiányt jelez.
- A csontritkulás – egyes esetekben - a víz és a só hiányára vezethető vissza.
- Sóra van szükség a csontozat erősítéséhez.
- A só segít a toka csökkentésében. Ugyanis, a só hiány miatt a nyálmirigyek több nyálat termelnek, hogy segítsék a rágást és a nyelést, valamint hogy elegendő vizet szolgáltassanak a gyomornak a táplálék felbontásához. A vérkeringés a nyálmirigyekben megnövekszik és a véredények víz áteresztővé válnak, hogy a mirigyeket több vízzel lássák el a megemelkedett nyál termelés érdekében. A véredények már nemcsak a mirigyek körül, hanem a nyakban, az állban és az arcban is víz áteresztővé válnak és itt is víz gyűlik össze.
- A só megvéd a visszerek és a hajszálér repedéstől.
Asztmásoknál fontos megemlíteni, hogy amilyen fontos a só, olyan káros a sok kálium. A magas kálium tartalmú gyümölcsök (pl. narancs, banán), sportitalok asztma rohamokat okozhatnak. Ezért célszerű ezeket egy kicsit megsózni, hogy a nátrium és a kálium egyensúlyát fenntartsuk. Sportolás előtt egy kevés só megnöveli a tüdő kapacitását és a túlzott izzadást meggátolja.
Fontos!
A fentiekben leírt hatások nem a finomított konyhasóra, hanem a természetes, kémiailag nem kezelt sóra vonatkoznak. A só, amiről beszélünk, a nátriumklorid (Nacl). KIZÁRÓLAG a nátriumklorid alapanyagú só az, amire a fenti hatások, illetve az élettani következmények vonatkoznak. A káliumozott só nem azonos a valódi sóval, amit asztali, vagy étkezési sónak neveznek évezredek óta.
Forrás: www.parajdiso.hu